A várólistám legrégebbi darabja Dan Wells sorozata. Volt egy idő, hogy ez a könyv jött szemb
Amikor elkezdtem az első részt annyit tudtam, hogy lesz a egy fiatal fiú aki szociopata vonzódik a sorozatgyilkosok után. Nekem a krimi/thriller műfajnál nem igazán szokott tetszeni a tini vonal, de mivel évek óta ott figyel a várólistámon, így belekezdtem.
Az első rész csalódás volt. Zavart, hogy a főszereplő tizenhat éves és amikor a gyilkos személyiségére is fény derült, hát ott egy kicsit kiakadtam. Ha van valami ami totál hidegen hagy az a démon világ. Nem tudtam hová tenni, hogy miért szeretik/szerették ezt a sorozatot olyan sokan.
"Az első, amit egy holttesten ellenőriz az ember, hogy tényleg halott-e. Addigra már biztos az lesz, mire végzel vele, úgyhogy nem árt előre meggyőződni róla."
Gondoltam nem is fogom folytatni, de a bíztatások miatt….”ez a sorozat egyre jobb lesz „ és társai miatt a második részt is elolvastam.
A történet első felét borzasztóan untam. Gyakorlatilag összefoglalja az első részt. Ugyan azokat a dolgokat ismételgeti. Itt még John vívódásai is olyan gyerekesek voltak. Inkább idegesítő, mint az érdekes kategória nálam.
A könyv felétől viszont végre elindult valami. Fény derült végre a gonosz kilétére és onnantól azt vettem észre, hogy nem tudom a könyvet lerakni. Még a démon sem zavart. Érdekelt, hogy John hogyan fogja ezt megoldani. Vajon át áll majd a másik oldalra? Ki fog felülkerekedni John vagy Szörnyeteg Úr? Elég gyorsan pörögtek az események és azt éreztem, hogy végre ez tényleg jó.
"egyetlen holttestből is rengeteg következtetést lehet levonni, ha az ember tudja, hogy mit keres."
A lezárást viszont túl összecsapottnak éreztem. És az utolsó mondta pedig kifejezetten vicces.
Továbbra is hadilábon állok ezzel a sorozattal. Mert sokkal jobban tetszett mint az első rész, de valamiért nem az igazi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése