"Egy év története, amikor megpróbáltam reggelenként énekelni, rendet tartani a szekrényben, okosan vitatkozni, Arisztotelészt olvasni, és általában véve többet bolondozni"...ugye milyen egyszerűnek hangzik, de mindannyian tudjuk, hogy ez mennyire nehéz.
A boldogságért igenis meg kell dolgozni, minden nap kell érte tennünk valamit. Nagyon kíváncsivá tett Gretchen Rubin, hogy ő mit tesz ezért minden nap. Sőt hogyan használ tudatosan egy évet az életéből, hogy boldog / boldogabb legyen.
Miután elolvastam azon túl, hogy az egész könyvet teleraktam jelölésekkel, két dolog fogalmazódott meg bennem.
1: Ez Gretchen boldogságterve...tehát nekem is írni kell egy sajátot.
2: Kell idő a könyvnek. Mivel én könyvtárból kölcsönöztem és nagyon szorított már a határidő, muszáj volt nagyon gyorsan olvasnom. Egy jótanács magamnak. A saját boldogságtervemhez több időt hadjak magamnak:)
Mielőtt nekivágnák a boldogság tervünknek, Gretchen utmutatását követve mi is elkészíthetjük saját Tizenkét parancsolatunkat! Én elkezdtem a sajátom és pár úgy éreztem az első pár pont nagyon közhelyesre sikeredett, mégis a betartásuk giga nehéz.
Nagyon szerettem az író nevezzük aranyköpéseknek:) Ezeknél én mindig hosszan , helyeslően bólogattam.
"Akkor sem tudod megváltoztatni a gyerekeid természetét, ha különórákra beszéled rá és íratod be őket."
Mivel Rubin egy évet szentelt a boldogságtervének, praktikus okokból minden hónapnak adott egy célt és csak arra fókuszált. Mennyivel egyszerűbb kis lépésekben haladni. Soha többé nem teszek Új évi fogadalmat:D !
Ha valami változást szeretnénk azt rendszerint magunkon kezdjük. Nem igazán a könyv miatt, de én is január óta lelkesen gyalogom. Mérem a megtett km. A gyaloglás rendkívül jól kitisztítja az ember fejét. Én mindenkinek ajánlom.
Rokoni kacatok, kinőtt ruhák, nektek még jó lesz kategória. Na ez volt az a rész ahol elkezdtem a férjemnek felolvasni a könyvből. Ő továbbra sem érti :)
"-Mindig azt mondták-mesélte-, hogy azt a fajta munkát önmagáért kell végezni az embernek. Ha másokért dolgozol, a végén azt akarod, hogy elismerjék, hálásak legyenek, és megjutalmazzanak érte. De ha önmagadért csinálod, semmi különöset nem vársz el az emberektől."
A következő számomra fontos pont: Szánj időt a feladatokra!
Én bevallom gyerekcipőbe járok ezen a téren. Mégis mikor?? De egészen jó kis tippeket ad. És totál megnyugtat a tudat, hogy nem csak én éreztem magam a világ legboldogabb emberének amikor végre lett egy lamináló gépünk.
"A boldogságnak ezzel szemben szerintem négy szakasza van. Úgy sajtolhatjuk ki a legtöbbe boldogságot egy élményből, ha várunk rá, élvezzük a bekövetkezését, kimutatjuk a boldogságunkat és felidézzük a kellemes emlékeket."
Biztosan azért mert csak úgy daráltam a könyvet, szeptember hónaphoz érve már túl sok volt és egy kicsit el is untam. De a rengeteg gyakorlati tanács, a sok humor és a kudarcait is vállalva (az író és én is) azt mondhatom ez az egyik legjobb "életmód" könyv amit az utóbbi időben olvastam-
És mi mással is köszönhetnék el, mint Gretchen Rubintól származó kedvenc aranyköpésemmel:
"A legjobb módszer, hogy boldoggá tegyük önmagunkat, ha másokat boldoggá teszünk.
A legjobb módszer, hogy boldoggá tegyünk másokat, ha önmagunkat boldoggá tesszük."
Szívesen :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése