2021. szeptember 26., vasárnap

David Lagercrantz – Zlatan Ibrahimović: Ez vagyok én, Zlatan Ibrahimović

 

A családunkba a foci szent dolog. Tizenkétéves korom óta ugyan annak a csapatnak drukkolok, sőt még a férjem is a foci rajongásomnak köszönhetem.

Zlatant az ember vagy szereti vagy nem. Szerintem nem létezik köztes állapot. De tartozzunk bármely csoportba azért azt el kell ismernünk, hogy kiváló focista. Egy igazi fenegyerek.

A könyvben végig kisérhetjük Zlatan történetét a focin keresztül. Vagyis igazából addig amíg először megy a Milánhoz. Talán az ő kariérje örökké tart majd:)


A könyv elején megismerhetjük a vadóc fiút, akinek mindenért meg kellett küzdeni. Sem az édesanyja sem pedig az édesapja eleinte nem támogatta. Nem volt túl jól otthon a helyzet. Nekem kifejezetten tetszett, hogy ennek ellenére nem ment el a történet túlságosan egy mártír irányba. Zlatan ilyen. Ugyan otthon eltört egy két fakanál, de ennek ellenére képes volt megbocsájtani a szüleinek és végig nagy szerettetel beszél a családjáról.

Nekem a könyv szerkezete túl kaotikus volt. Ide oda csapongot. Ez itt most egy kicsit zavart. Persze az is lehet, hogy így szeretett volna a személyiségéből átadni nekünk egy darabot.

Én legjobban az a  részt vártam, ahol a Juventushoz kerül, illetve a botrány kirobanásának időszaka. Nagyon kíváncsi voltam rá, ő vagyon ezt hogyan élte meg. Érdekes volt. Egy teljesen új nézőpont, ellentétben Buffon, Del Piero vagy Nedved véleményével. El tudtam fogadni. Bár nem volt egyszerű, hiszen én végig szurkolói szemmel néztem a dolgokat.

Ami még érdekes volt számomra a Barcelonánál eltött időszak. Megdöbbentő volt azt olvasni, mennyire nem érezte ott jól magát, nem találta meg az edzővel a közös hangot.

Jó lett volna a magánéletéről egy kicsit többet olvasni, mert azt a kis infot is amit megosztott velünk olyan kaotikusan tette. Én csak kapkodtama fejem.

Viszont átjött az üzenet. Ő egy kemény és menő csávó:) Nem lehet nem észre venni. És igen én bevallom nekem sokszor bejött ez az arrogán, öntelt stílus.

A történet végéfelé pedig van egy pár mondat, amivel engem teljesen levett a lábamról. Zárásként álljon itt Ibra üzenet, kiknek is szól ez a könyv:


A könyvet a családomnak és a barátaimnak ajánlom, és mindenkinek, aki figyelemmel kísérte, hogyan alakul a sorsom, és kitartott mellettem jóban és rosszban. Ajánlom azoknak a gyerekeknek, bárhol is éljenek a világon, akik kilógnak a sorból, akik úgy érzik, hogy mások, mint a többiek, és akiket tévesen ítélnek meg. Nincsen azzal semmi baj, ha valaki más, mint a többiek. És nincs annál fontosabb, hogy higgyetek magatokban. Számomra ez volt a megoldás, bármilyen helyzetbe kerültem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Pál Ferenc: Ami igazán számít

Annyi infom volt régen Pál Feriről, hogy pap és mentálhigiénés szakember. Nekem önmagában már ez a két dolog is ellentmond, így nem mondhatn...