2021. szeptember 26., vasárnap

Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk

 

Selyem Zsuzsa neve számomra új volt. A Libri díj jelöltjei között bukkantam a nevére. a könyv címe, illetve fülszövege nagyon érdekes volt. Úgy éreztem nekem ezt kötelező elolvasnom.

A novellás kötet sajnos nekem egy hatalmas csalódás volt.

Az írásai nagyon egyediek. Igazán érdekes néhol már polgárpukkasztó stílusa ellenére én mégsem tudtam szeretni. Áthág minden írott és íratlan szabályt. Amivel természetesen nincs semmi baj. Én kifejezetten szerettem a merj kilógni a sorból filozófiát, de teljesen őszintén én ezt nagyon untam. Pedig bőven volt benne kritika, de valami annyira hiányzott belőle. Gondolkodom, hogy mi, mert az viszont nagyon érződik rajta, hogy valamit nagyon meg akart mutatni. A végére azt éreztem, hogy a cím választása annyira jól és ütősre sikeredett, hogy a novellákra nem maradt elég energiája.

Ha valamelyik részt ki kellene emelnem talán az állatos novellák lennének.


Én nagyon szerettem a novellákat. Mindig adnak valami pluszt a napomhoz, de itt sajnos ezt nem történt meg. Nekem ezek a történetek már túl szürreálisak voltak. Sajnos egyik novellához sem tudtam kapcsolódni. Azért még szeretnék neki esélyt adni. Valamikor a közel jövőben a Moszkvában esik szeretném elolvasni, mert arról viszont nagyon jó értékeléseket olvastam. Talán ott majd sikerül megszeretnem.

De, hogy a végére valami pozítv is legyen. A kedvenc idézetem itthagyom. Azért ezt a gondolatot elvittem magammal.

A legjobb forgatókönyv szerint is csak arra lehet számítani, hogy az emberek, különféle technikák révén, boldogok lesznek, de – mivel nem láthatják át mindazon eszközök működését, melyeknek tökéletesen ki vannak szolgáltatva – szabadok soha.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Pál Ferenc: Ami igazán számít

Annyi infom volt régen Pál Feriről, hogy pap és mentálhigiénés szakember. Nekem önmagában már ez a két dolog is ellentmond, így nem mondhatn...