Örülünk, hogy már világos van mikor reggel indulunk és viszonylag sokáig van már világos. Nagyokat tudunk sétálni. Ezt a kora tavaszi időjárást kedveljük.
Jó volt persze a február is. Sok szép kihívást, feladatot, örömöt tartogatott nekünk. De mi már annyira vártuk a napsugarat. És talán ebben a szomorú időben ez egy kis reményt ad nekünk.
Olvasás:
Február olvasás szempontjából is igazán klassz hónap volt. Szépen lassan kezdek visszazökken. Néhány nap volt csupán amikor nem marad már idő az olvasásra, de mivel minden nap olvasok a fiuknak mesét vagy magamnak egy verset, így olyan ez mintha minden nap olvastam volna:D
A könyvtárba én továbbra is csak csomagot állítok össze és berohanok érte, mert a fiúk azonnal a gyerekkönyvtárba szeretnének menni:) na jó nem panaszkodom
Ebben a hónapban kipipáltam a legrosszabb olvasás élményeim ebben az évben kategóriát. Remélem több nem is lesz már. Sajnos sem az Elvesztett múlt sem pedig Az órák nem hozta a várt élményt.
Viszont végre olvastam Bauer Barbarától nem is értem eddig miért nem. Szinte az összes könyvét felraktam a várólistámra. Nagyon tetszett a stílusa. Februárban végre megtalált egy igazán jó krimi. Ez is lett a hónap kedvenc könyve.
Márciusra is elkészítettem a tervlistám:) Gyakorlatilag az esélytelenek nyugalmával vágok bene. 14 könyvet sikerült kiválasztanom. Jó lenne mondjuk a felét teljesíteni és én akkor már boldog lennék.
Család:
A havi zárásnál nálam elengedhetetlen, hogy a számomra legfontosabbakról ne írjak egy kicsit.
Megvolt az ovis farsang. Ami idén számunkra igazi csoda. Bence soha nem öltözött be. Mindig azt mondta, ha megkérdezték minek öltözött, hogy ő "Bencének" szeret öltözködni. Idén valami csoda folytán egyedül választott jelmezt, ráadásul egy olyat amihez maszk is tartozik. pedig az arcán soha semmit nem viszel el. Olyan büszke vagyok rá, hogy ezt megcsinálta. Talán egy óráig bőgtem ezért a fürdőszobába, de ami másnak természetes, nekünk egy giga óriási lépés most. Végtelen boldogsággal tölt el ez a fotó. mert ez egy olyan dolog számunkra, amelyről azt hittük soha nem lesz képes.
Hosszabb kihagyás után eljutottunk egy kis kirándulásra is. Törökbálinton a meseerdőt barangoltuk be és nekem is volt alkalmam egy kicsit elszökni itthonról és egy városi séta alkalmával egy csodás csajos programba vehettem rész.
Felvettem egy új szokást. Elkezdtem sétálni. Nem titkolt vágyam, hogy szeretnék fogyni. Nos a séta ehhez még önmagában nem segített hozzá, de a fejemet olyan jól kiszellőzteti. Nekem ennél jobb pszichológus jelenleg nem is kell. 56 km sikerült a hónaban, amire én nagyon büszke vagyok és jól meg is veregettem a vállam:D
Nagyon jó volt a tél utolsó időszaka. Örülünk most a napsütésnek és kíváncsian várjuk mit tartogat nekünk március.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése